A parlagfű (Ambrosia) az őszirózsafélék (Aseraceae) növénycsaládjának egyik, mintegy 50 fajt számláló nemzetsége.

 

Képtalálat a következőre: „parlagfű”Az ürömlevelű parlagfű, vagy egyszerűen parlagfű (Ambrosia artemisifolia), tévesen vadkender kétszikű, 20-140 cm magas (optimális esetben akár 200 cm magasra is megnőhet), terebélyes, ágas egyéves növény. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. Levelei rendkívül változatosak, általában 1-vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4-5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek, 10-15 virágot tartalmaznak. Termése 2-4 mm hosszú, szürke, szív alakú kaszat.

Elterjedése

Őshazája Észak-Amerika déli területein található. Európában először Franciaországban jelent meg. Botanikus kertekben bár már az 1700-as években is megtalálható volt, fő betelepülése csak az 1860-as években kezdődött meg, valószínűleg vöröshere-, esetleg búza vetőmag-, illetve burgonyaszállítmányokkal. A korai terjedés elsősorban kikötők, illetve vasútvonalak környékén volt megfigyelhető. Tömeges behurcolása az első világháború során történt; lószállítmányok takarmányában kerülhetett be nagy mennyiségű parlagfűmag.

Mint az összes élőlénynek a Földön, a parlagfűnek is megvan a maga szerepe a természetben, ugyanis a parlagon hagyott, kiszáradt talajt benedvesíti és fontos tápanyagokkal látja el. Ez idő alatt száma egyre gyarapodik, mindaddig, amíg el nem látta küldetését, utána pedig átadja a területet a többi növénynek, miközben a parlagfű egyre inkább háttérbe szorul, majd eltűnik. Tehát feladata, hogy más élőlényeken segítsen.

 Képtalálat a következőre: „parlagfű”

Fontos tudni, hogy a parlagfű ott nő ki, ahol a talaj nem a legjobb minőségű, így örülni kellene, hogy megjelenik. Leginkább az enyhén savanyú, homokos vályogtalajt kedveli. Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomirtott, bolygatott földeken fordul elő (innen a neve is). A meleg éghajlatot, a fényt, és a nyári csapadékot kedveli, de szárazságtűrése kiváló. A sűrű növényzetet, fákat nem kedveli. A tengerszinttől mért 400 méteres magasságig fordul elő.

Allergia

Képtalálat a következőre: „parlagfű”A parlagfű az egyik legismertebb gyomnövényünk, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, ami a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.

A parlagfű elleni hadjárat már régóta tart: emberek milliói szenvednek tőle kínzó allergiában, ezért a cél a növény teljes megsemmisítése. Egyes elméletek szerint azért vagyunk allergiásak a parlagfűre, mert az autók kipufogógáza és a különböző városi szennyeződések lemarják a növény pollenjének védőburkát, és így már tényleg erősen allergizáló.

A különböző játékos programok keretein belüli szedegetésektől kezdve a büntetéseken át sok mindent bevetnek, csakhogy kiírtsuk a parlagfű állományt. Persze, ez sokak érdeke, mégsem feltétlenül ez a legjobb megoldás.

Mint azt a Gátat szabnának a parlagfű iváziójának című cikkünkben is olvashattuk, már évek óta kísérleteznek magyar kutatók “környezetbarát parlagfű-mentesítéssel”.

Gyógynövény?

Miközben a parlagfű-irtás nemzeti ügy, szinte hihetetlen, hogy az egyik leghasznosabb gyógynövényünk” – állítják természettudósok. Magában semmilyen negatív hatással nincs az emberre, sőt, több kutatás is bebizonyította már, hogy igenis jelentős gyógyhatása van ennek a gyűlölt elixírnek.

Képtalálat a következőre: „parlagfű tea”

  • A parlagfüet Észak-Amerikában az indiánok már évszázadokkal ezelőtt gyógynövényként alkalmazták. A virágzó növény teáját a népi gyógyászatban helyi vérzések és gyomorbetegségek ellen használták, szétmorzsolt leveleit rovarcsípésre, gyulladt sebekre rakták. A levelek főzetét fejbőr lemosására, bőrbetegségek gyógyítására, borogatását elfertőzött sebek és szemgyulladás kezelésére használták.
  • A parlagfű védelmében sok neves természetgyógyász köztük Lajos Atya, egy lazarista missziós pap – a magyar újkori természetgyógyászat úttörője – először hirdette a parlagfű hasznosságát.
  • Ágfelhalmy Botond “Páratlan parlagcsoda” című blogján ez olvasható a parlagfűről: “Sokoldalúságát bizonyítja az a tény is, hogy nemcsak finom és üdítő férjszelídítő tea, hanem gyors és hatékony hajnövesztő csodaszerként is egyre ismertebb a gyógyítők körében. A kutyatulajdonosoknak örömteli hír, hogy kis kedvencük szőre a parlag-csodaszer hatására gyönyörű fényes lesz tőle.”
  • Weixl-Várhegyi László természetgyógyász a következőt vallja a növényről: “A parlagfüvet sokan gaznak hívják, pedig nem az. A parlagfű táplálék, sőt, fűszernövény is egyben. A legintelligensebb növények egyike. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy azután átadhassa helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek megmaradni és szaporodni. Szárítottan porítva és szárazon tartva eláll akár évekig is.”
  • A híres bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi úgy írtja a parlagfüvet, hogy teát készít belőle. Jó szívvel javasolja a növényből készült tea fogyasztását, és előadásain mindig elmondja: “ A parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin és a kevésbé ismert P2 vitamin. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatású.”
  • Csanki István hódmezővásárhelyi férfi pedig azért került néhány éve az újságok címlapjára, mert a kertjében lévő parlagfüvet fogyaszja, annak ellenére, hogy korábban allergiás volt. A férfi Dániában talákozott azzal, hogy az emberek eszik a parlagfű fiatal hajtásait, melyet csemegének tekintenek. Csanki István azóta parlagfű-imádó: allergiás panaszai elmúltak, és 20 perccel a növény elfogyasztása után olyan feldobottnak érzi magát, mintha kávét ivott volna.

Ehető gyógynövény!

Kevesen vannak, de akik rendszeresen fogyasztják, azok egybehangzóan állítják, számos jótékony hatással bír a zsenge parlagfű. Latin neve – ambrosia artemisifolia, ami magyarul annyit jelent: istenek eledele. A régebbi gyógynövénykönyvek ódákat zengtek róla, mivel magas a vitamintartalma, valamint számos betegségre gyógyírként szolgál. Persze ezek még akkor íródtak, amikor kevesebb volt a légszennyezettség, így az allergiások száma is. Sajnos ahogy egyre több autó lett az utakon, élénkült a légi forgalom és újabbnál újabb gyárak létesültek, egyre több lett a szénanáthában és asztmában szenvedők létszáma is, pedig számos egészségügyi problémánkra gyógyír lehet. Mivel csak a pollenje allergizál (bár ha a várostól messze nő, akkor még az sem), az allergiások is nyugodtam begyűjthetik őket még közvetlen virágzás előtt, vagy zsenge állapotban. Összeapríthatjuk és használhatjuk nyersen köretként, salátában, de akár immunerősítő teaként is elkortyolhatjuk.

Képtalálat a következőre: „parlagfű gyógynövény”

A parlagfű gyógyító hatásai:

  • Fokozza a szervezet őssejt termelését
  • Bélbántalmak elleni gyógyír
  • Immunerősítő
  • Allergia ellenes (!) – zsenge levelei
  • Rákmegelőző
  • Gyulladáscsökkentő

 

Parlagfű tea recept

Képtalálat a következőre: „parlagfű tea”

A legtöbb recept szerint lehet a szárított vagy zöld leveleiből is teát főzni. Javasolják, hogy desztillált vízzel készítsük el, és egy literhez egy púpozott teáskanálnyit tegyünk.

Ha zöld leveleiből és szárából főzzük a teát, akkor nagyobb adag zöldet kell leforrázni, mint a szárított őrölt por használata esetén. Mivel kissé kesernyés íze van, édesítsük egy kevés mézzel vagy sztíviával. Nemcsak immunerősítésre, de lázcsillapításra, gyulladásokra, székrekedésre és gyomorgörcsre is kiváló.

Képtalálat a következőre: „parlagfű”

Láthatjuk, hogy ellenzők és pártfogók mindig is voltak és lesznek, mindenkinek saját döntése, hogy melyik csoporthoz húz jobban a szíve.

Szerző: SZTK

Forrás: wellnesscafe.hu, sokszinuvidek.24.hu, Wikipédia

Ha tetszett, oszd meg másokkal is: