Ahogyan arról az Erdőzúgás Magazin is beszámolt, immár hivatalos tény, hogy hazánkban is felütötte fejét az agresszív afrikai sertéspestis. Tavaly március óta keringtek a pletykák, miszerint a hivatalos cáfolattal ellentétben elérte Magyarországot is a vírus és sorra szedi áldozatait.

Igyekeztünk összeszedni mindent, ami a témával kapcsolatos tudnivaló.

Mi az afrikai sertéspestis?

Az afrikai sertéspestis házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad.

Milyen állatokat betegít meg a vírus?

Az afrikai sertéspestis Európában a házi sertéseket és vaddisznókat betegíti meg.

Emberre veszélyes?

Az afrikai sertéspestis vírusa nem betegíti meg az embert. A fertőzött állatokkal való érintkezés, fertőzött élelmiszer elfogyasztása az emberre nem jelent veszélyt.

Mitől betegedhetnek meg az állataim?

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereske­delme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

Milyen tüneteket okoz a betegség?

Képtalálat a következőre: „afrikai sertéspestis tünetei”

A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed.

Éppen ez teszi nehézzé a betegség megjelenésének korai észlelését egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben fog látványosan megnövekedni. Kórboncoláskor testszerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.

Milyen károkat okoz a betegség?

Képtalálat a következőre: „afrikai sertéspestis tünetei”

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereske­delme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül igen gyorsan továbbterjed. A betegség hazai megjelenése súlyosan érintené a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét. A fertőzött állományokat ugyanis le kellene ölni, emellett azonnali és hosszú távú korlátozások lépnének életbe, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

Kinek kell szólnom, ha afrikai sertéspestis megbetegedésre gyanakszom?

Amennyiben az alább felsorolt bármely tünetet vagy sertései elhullását tapasztalja, haladéktalanul értesítse szolgáltató állatorvosát vagy közvetlenül az állategészségügyi hatóságot! Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség valamennyi, az állattal foglalkozó személyre (így állatszállítókra, vágóhidak üzemeltetőire) is vonatkozik.

•    bágyadtság, étvágytalanság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, hirtelen elhullás
•    vérzések testszerte a bőrön, a bőr lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, vetélés

Hogyan előzhetem meg, hogy állataim megbetegedjenek?

A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a MEGELŐZÉS! Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

A körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) és a sertéstartást szabályozó különböző jogszabályok betartásával (tenyészetek és tartási helyek regisztrációja, állatorvosi felügyelete, a telepek járványvédelmi zártsága) az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség behurcolásának megelőzéséért. Ezen kívül a sertéstelepeken a jogszabályban is előírt járványvédelmi intézkedések, valamint az alapvető higiéniai feltételek betartásával előzhető meg az állomány fertőződése:

  • meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval, vagy annak bármely részével érintkezzenek;
  • a telepre behajtó gépjárműveket fertőtleníteni kell, a belépő személyeknek pedig át kell öltöznie;
  • állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot („moslékot”) soha ne adjunk a sertéseknek (az állati eredetű anyagot tartalmazó „moslék” etetése jogszabály alapján is tilos!)

Ezek az egyszerű és ésszerű intézkedések a háztáji sertéstartó gazdaságokban is megvalósíthatók, és igen nagy jelentőségük van a kislétszámú telepek járványvédelmének növelésében.

Beoltathatom-e az állataimat, hogy ne fertőződjenek meg?

A betegséggel ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina. A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés.

Mi történik, ha a vaddisznóállományban jelenik meg a betegség?

Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, kijelölésre kerül egy fertőzött terület, ahol a sertéstartó gazdaságok hatósági megfigyelési alá kerülnek. A gazdaságokról nyilvántartás készül, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a házisertések vaddisznókkal vagy azokból származó termékekkel ne érintkezhessenek. A gazdaságokba sertések be- és kiszállítása tilos.

A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznót megvizsgál az állategészségügyi hatóság, azokból mintát vesz. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és szállítható el a területről. A hullákat ártalmatlanítják.
A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki, mely tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkozik.

Mi történik, ha sertéstartó gazdaságban üti fel a fejét a kór?

Képtalálat a következőre: „afrikai sertéspestis tünetei”

Amennyiben a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálat kimutatja, a gazdaságban található valamennyi sertés a hatóság felügyelete mellett leölésre kerül, a hullákat, állati eredetű termékeket és betegség közvetető anyagokat ártalmatlanítják. A gazdaságban annak kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 km sugarú ún. védőkörzetet, és minimum 10 km sugarú ún. megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezek a korlátozás alatti területek. Ezen körzetekben a sertéstartó telepeket a hatóság nyilvántartásba veszi, a védőkörzetben lévőket meg is látogatja, ellenőrzi a nyilvántartásokat és mintát vesz a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. A védőkörzetben a hatóság engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy oda be más fajú állat se kerülhet, a megfigyelési körzetben ezt az első 7 napban kell alkalmazni. Az élőállat- és állati eredetű termék forgalma tilos, a védőkörzetben a fertőzött telep fertőtlenítését követő 40, a megfigyelésiben 30 nap elteltével, a hatóság engedélyével, csak meghatározott feltételek esetén lehetséges (pl. vágóhídra vagy állatifehérje-feldolgozó üzembe való közvetlen szállítás.) A korlátozás alatti területekre – a hatóság engedélyével, azonnali vágásra történő szállítás kivételével – az ország betegséggel nem érintett területeiről is tilos az állatok beszállítása! Az érintett telepek sertésekkel való újbóli betelepítése minimum 40 nappal a fertőtlenítése elvégzése után, a korlátozás alatti terület feloldását követően lehetséges.

Mely területek “veszélyesek” most az országban?

Noha jelenleg Heves megyét érinti (hivatalosan) az ASP, de nem árt naivitásunkat félretenni. A keleti országhatár mellett folyamatosan kongatták a vészharangot, háztáji gazdaságban és a vadsertés állományokban is kimutatták a vírust. A kórokozó nem ismer határokat és a szóbeszéd szerint már tavaly márciusban találtak Záhony környékén tömegével elhullott sertevadat.

Célszerűen javallott Heves megyén kívül is fokozott figyelemmel eljárni, mind a gazdálkodóknak, mind a vadászatra jogosultaknak. Ha megállítani nem is, de csökkenteni vagy lassítani lehet a terjedést, illetve a károkat minimalizálni.

A 2018 januárjában, Mikola településen megállapított afrikai sertéspestis kitörés miatt elrendelt 3 km-es védőkörzet, valamint 10 km-es megfigyelési körzet területe ezzel módosult, ezáltal a megfigyelési körzet Magyarország területére átnyúló része is.

A magyar állategészségügyi szolgálat haladéktalanul kibővítette az állategészségügyi megfigyelési körzetet: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Méhtelek, Zajta, Rozsály és Tisztaberek települések teljes közigazgatási területe, illetve Kispalád település külterületének egy része került korlátozás alá.

Januárban Nemes Imre, a NÉBIH elnökhelyettese a szakmai tanácskozáson kijelentette

Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni 

A felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer- és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.

Sajnos úgy tűnik a fő kérdés már nem az, hogy átjön-e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen formában (vaddisznókban vagy házisertésekben) jelenik meg – tette hozzá Nemes Imre.

A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiírtása, amely jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti.

Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek. A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentesítés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik.

A fentiek és a hivatásos vadászok elmondásai alapján sajnos egyértelmű – noha a hivatalos nyilatkozatok ezt nem támasztják alá -, hogy a kór nem “véletlenszerűen” ütötte fel a fejét Heves megyében, hanem Kárpátalja és Erdély felől idáig már eljutott a vírus, ami komoly aggodalomra adhat okot.

Forrás: NÉBIH

Ha tetszett, oszd meg másokkal is: