Az egyesület felhívása szerint mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épület található az országban, amelyekben a szárazföldi életmódot folytató békák akár tízezres nagyságrendű állományán segíthetünk alig egy-két perc alatt.

A márciusi tél utáni melegedő időben újra indul a kétéltűek szaporodóhelyekre vonulása és ezzel együtt a békamentési szezon. Segíteni azonban nem csak az utak mentén lehet, otthon is rengeteget tehetünk ezekért a veszélyeztetett, védett állatokért!

A vízóraaknák sajnálatos módon békacsapdaként is működnek, ahonnan a bajba jutott állatok gyorsan és egyszerűen kimenekíthetőek (Fotók: Orbán Zoltán)

A vízóraaknák sajnálatos módon békacsapdaként is működnek, ahonnan a bajba jutott állatok gyorsan és egyszerűen kimenekíthetőek (Fotók: Orbán Zoltán)

Mi az a békamentés?

A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Tél végén, tavasz elején a téli álomból felébredő békák tömegesen indulnak meg a tavak, csatornák, nagyobb vízállások felé, miközben az úthálózaton ezres nagyságrendben esnek áldozatául a gépjárműforgalomnak.


Ez nem csak az állatok pusztulása, de a tetemeiktől csúszóssá váló útfelszín jelentette közlekedésibaleset-veszély miatt is gondot jelent (Videó: Orbán Zoltán)

Ezt legbiztosabban az úttest részét alkotó kétoldali terelőárok és az ezeket összekötő alagút átjárók kiépítésével lehet megelőzni – ez azonban jelentős költségnövekedést jelent, különösen utólagos kialakítás esetén. Magyarországon sajnos még nem tekinthetőek országszerte általánosnak ezek a műtárgyak, éppen ezért kellett kidolgozni egy gyorsan és olcsók kivitelezhető alternatív megoldást.

Hazánkban az elmúlt 10-15 évben örvendetesen elterjed közösségi, önkéntes lakossági természetvédelmi tevékenységgé vált ezeknek az ideiglenes útmenti békamentő terelőkerítéseknek a megépítése, néhány hétig történő működtetése, majd lebontása.


Első lépésben a terelőfalból és gyűjtővödrökből álló, ideiglenes békamentő kerítést kell kiépíteni, itt éppen Farmoson, ahova idén is szeretettel várják az érdeklődőket

 


… majd a vödrökben összegyűlt állatokat heteken át, naponta többször is át kell vinni az úttest túloldalán található peterakóhelyre (Videók: Orbán Zoltán)

Miért jó ez nekünk?

Az állat- és természetvédelmi, valamint a közúti baleset-megelőzési megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Éppen ezért a békák tömeges közúti és otthoni mentése hozzájárul a fenyegetett állományok országos stabilitásának megőrzéséhez. Ráadásul a békák hangja, például a fütyülő-fuvolázó zöld varanggyé kimondottan tetszetős is, amit jó hallgatni.

Mit tehetünk otthon?

A legfontosabb – a békák kimentése

Az előző fejezetben bemutatott, mára közismertté vált békamentési probléma mellett létezik egy területileg sokkal kiterjedtebb, a lakott területeket az ország egészén érintő kockázat is – a vízóraaknák és külvilágra nyíló pincék sajnos békacsapdaként működnek.

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, valamint a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is, a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek. Ennek oka, hogy ezek a fajok kevésbé ügyes mászók, mint a zöld levelibéka, ami függőleges falakon, ablaküveg simaságú felületeken is képes felmászni.

Hiába van teteje a vízóraaknáknak, a békák centis réseken is be tudnak jutni, és ide beesve, segítség nélkül, életük végéig csapdába kerülnek (Fotó: Orbán Zoltán)
Hiába van teteje a vízóraaknáknak, és ajtaja a szabadba nyíló pincéknek, a békák centis réseken is be tudnak jutni (Fotó: Orbán Zoltán)

Vízóraaknából kiemelt barna varangyok párosodási pózban (Fotó: Orbán Zoltán)
A leggyakoribb így bajba jutó béka a barna varangy, …

Zöld varangy (Fotó: Orbán Zoltán)
… a zöld varangy …

Barna ásóbéka (Fotó: Orbán Zoltán)
…és a barna ásóbéka (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Szerencsére ezen a helyzeten gyorsan és egyszerűen segíthetünk – csak emeljük fel a tetőt és nézzünk be a vízóra, a kerti csap aknájába, zseblámpával vizsgáljuk át a pincék sötét zugait (különösen, ha ennek földes a talaja), és ha békát találunk, vigyük ki a gyepre és engedjük el egy bokor tövénél, farakásnál, a komposzt mellett.

Barna varangy vízóraaknában (Fotó: Orbán Zoltán)
Alaposan, lehetőleg az aknába lemászva vizsgáljuk át a talajt, a csövek alatti réseket, mert a föld színű vagy föld borította békákat nem mindig ilyen könnyű észre venni. (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezt az ellenőrzést érdemes március-augusztus között havonta elvégezni, és az ismételten pórul járt állatokat kimenekíteni.

Vízóraaknából mentett barna varangyok (Fotó: Orbán Zoltán)
A békákat, még a varangyokat is (a képen barna varangyok) nyugodtan megfoghatjuk puszta kézzel is, de ha ezt nem szeretnénk, használhatunk rongyot, munkavédelmi vagy gumikesztyűt is (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Annak megállapításában, hogy milyen békát találtam, segít a hazai kétéltű- és hüllőfajokat bemutató honlapoldalunk, illetve terepen az MME részvételével kidolgozott, okostelefonos alkalmazás, melynek ingyenes letöltéséről itt tájékozódhat >>

Peterakóhely létesítése

Már önmagában a vízóraaknákban, pincékben csapdába került békák pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. Miközben az országszerte, a lakott területeken még erőteljesebben fogyatkozó életterű, a klímaváltozástól is fenyegetett, védett békaállományok túlélése szempontjából mind nélkülözhetetlenebb a sikeres szaporodás, ezek a csapdába esett állatok úgy pusztulnak el, hogy éveken keresztül egyetlen utódot sem hagynak maguk után.

Ezen könnyen és a kert előnyére, díszére szolgáló módon segíthetünk, ha a kimentett, illetve a környék békái számára kora tavasszal peterakóhelyet létesítünk. Itt nem kell mindjárt százezres, akár milliós összegbe kerülő, nagy kerti tóban gondolkodni, egy földbe süllyeszthető 30-60 literes műanyag dézsa, betonozó kád, “tejes láda” tökéletesen megfelelő (ezek kertészeti árudákban, barkácsáruház-láncokban könnyen és maximum néhány ezer forintért beszerezhetőek).

Béka peterakóhely kertben, földbe süllyesztett „tejes ládából” (Fotó: Orbán Zoltán)
Egy ilyen peterakóhely alig egy órányi kényelmes munkával összehozható – 18 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán) 

Békamenedékek építése

A települési szárazföldi békák, különösen a varangyok éjszakai életmódot folytatnak, nappal valamilyen párás, sötét helyen: levelek vagy kövek alatt, üregekben, fák gyökerei között rejtőzködve pihennek. Ilyen rejtekhelyből a lakott területekből egye nagyobb hiány van, ezért érdemes békamenedékeket is elhelyezni, kialakítani a kertben.

Ha elgondolkodunk vagy már meg is építettük az előző fejezetben bemutatott peterakóhelyet, érdemes megfontolni, hogy ennek közelében alakítsunk ki ilyen békamenedéket.

Épített békamenedék peterakóhely mellett (Fotó: Orbán Zoltán)
A nedves levélkupac valójában egy háromkamrás békamenedéket rejt  (Fotók: Orbán Zoltán)

Ha nincs időnk, kedvünk, lehetőségünk ilyen békamenedék építésére, egy kúpcserép bokrok közé rejtése is béka menedékként jöhet szóba.

Az MME web boltjában (www.mme.hu/bolt) beszerezhető, égetett kerámia anyagú „békavár” (Fotó: Orbán Zoltán)
De megoldást kínál az MME web boltjában megrendelhető vagy személyesen megvásárolható, kerámia “békavár”, amit elég így elhelyezni a kert egy nyugalmasabb, árnyékosabb pontján (Fotók: Orbán Zoltán)

Forrás: MME

Ha tetszett, oszd meg másokkal is: