A balkáni gerle – meglepő módon – a Balkán felől érkezett hozzánk, míg oda pedig az eredeti hazájából, Indiából, és mára már – igaz betelepítéssel is rásegítettek – a sarkkörön kívül az egész északi féltekén elterjedt Kínától Észak-Amerikáig. Nálunk az 1930-as évektől kezdte el inváziós tevékenységét.

 

Képtalálat a következőre: „balkáni gerle”

A balkáni gerle az egyik leggyakrabban látott városi madarunk, mindkét nemet könnyen felismerhetjük szürke tollruhájáról és feketés fél-nyakörvéről. Gyors elterjedésének záloga remek alkalmazkodó képességében rejlik, könnyen feltalálja magát az ember lakta településeken, nomeg sikerre vezette az is, hogy évente akár (amíg jó idő van, áprilistól októberig) 4-5-ször is költ.

Képtalálat a következőre: „balkáni gerle”

Kapcsolódó kép

Kapcsolódó kép

Jellemzően fán költenek, a szóba jöhető ingatlanokat a hím kutatja fel, de a tojóé a végső szó, így néha előfordul, hogy lencsevégre kapnak virágládában vagy akár vasúti várócsarnokban elhelyezett gerlefészket is, ami könnyen felismerhető az építéséhez használt vékony ágak halmazából álló absztrakt konstrukcióról. A párok jellemzően „szezonálisan monogámok”, azaz csak egy költési szezonra állnak össze, de megfigyeltek már több éven át is együtt maradó madarakat is.

Képtalálat a következőre: „balkáni gerle”

Az esetek nagy többségében költésenként 2-2, sárgán pelyhes fióka bújik ki átlagosan 20 napnyi kotlás után, akiknek a nevelésében mindkét szülő részt vállal, és az első néhány napban ún. begytejjel vagy galambtejjel táplálják őket, ami a begyükben termelődő, sűrű állagú, nagy víz- és fehérjetartalmú váladék. Valami turbó lehet ebben a túrószerű begytejben, mert kicsik hamar röpképesek lesznek és kb. 3-4 hét után elhagyják a fészket – helyet adva az újabb fészekaljának.

Ha egy balkáni gerle megéhezik, magvas gondolatai támadnak: fő tápláléka különböző gyommagvak, de a napraforgót, búzát, kukoricát sem vetik meg, sőt, néha kisebb csigákkal is tarkítják a menüjüket.

Képtalálat a következőre: „balkáni gerle”

Szabadban átlagosan 9-10 évig élnek, de háznál tartás során feljegyeztek 25 éves kort megélt balkáni gerlét is.

A ’gerle’ szavunk régi alakja a ’gerlice’ volt, amiből a ’ce’ végződés a szóhasználat során kicsinytő képzőnek érződött (mint pl. a Katica név becézésnél) és így lassan lekopott a szó végéről.

Képtalálat a következőre: „balkáni gerle”

A balkáni gerle vadászható fajunk, idénye: augusztus 15. – január 31.

Szerző: Jóba Kati – vadgazdamérnök, állatgondozó – Budakeszi Vadaspark

Fotók: Internet

Ha tetszett, oszd meg másokkal is: